Tartalom

Különbség a bolyongás és a menési kényszer között 1

Mi áll a bolyongás hátterében?. 2

Mi áll a menési kényszer hátterében?. 2

Hogyan nyilvánul meg a bolyongás és a menési kényszer a hétköznapokban?. 2

Hatása a család életére. 3

Az éjszakai segítség megfizethetetlen, és csak kevesen vállalják. 3

Különbség a bolyongás és a menési kényszer között

A menési kényszer és a bolyongás nem ugyanaz, van különbség, de a különbség nehezen behatárolható. A bolyongás mögött inkább zavartság áll. A menési kényszer mögött félelem bújik meg, vagy az, hogy a demenciával élő azt gondolja, hogy valamit meg kell tennie.

Röviden:

• Bolyongás = „nem tudom, hol vagyok / mit csináljak/nem találom a....”
• Menési kényszer = „mennem kell innen, mert baj van/valamit el kell intéznem”

Fontos, hogy a gyakorlatban a bolyongás és a menési kényszer nem különül egymástól élesen, hanem átfedések lehetnek a kettő között.

Mi áll a bolyongás hátterében?

A bolyongás mögött ritkán áll egyetlen, jól behatárolható ok. A kognitív hanyatlás következtében az agy képtelenné válik a környezeti ingerek és a belső igények megfelelő feldolgozására. 

 Az alábbi okok a leggyakoribbak:

• Térbeli és időbeli zavar, dezorientáció: A demenciával élő beteg elveszíti a kapcsolatot a jelennel, nem tud tájékozódni térben és időben. Például nem ismeri fel a saját otthonát, nem tudja, hogy otthon van, merre van az ágya, vagy nem találja a WC-t.
• Nem tud segítséget kérni: Ha a beteg nem tudja szavakkal kifejezni, hogy éhes, szomjas, vagy fájdalma van, a feszültséget fizikai aktivitásban, járkálásban vezeti le.
• Ingerszegény, vagy „túlingerelt” környezet: A túl sok zaj, fény, vagy éppen az unalom, egyaránt kiválthatja a bolyongást.

Mi áll a menési kényszer hátterében?

• A menési kényszer mögötti belső indíték: menekülés valami elől ( üldözési mánia, belső feszültség). Szorongás, félelem: Nem ismeri fel az embereket maga körül, vagy a saját otthonát is idegen helynek gondolja. Azért akar elmenni, hogy egy „biztonságosabb” helyet keressen.
• Lehet célja is a menési kényszernek (jegyet vesz, csomagol). Az illető gyakran tudja, hova akar menni, azonban ez az ok irracionális. Például haza akar menni, vagy a gyerekekért indul az óvodába (pedig otthon van, és a gyerekek  már rég felnőttek).

1.Ábra:A bolyongás és a menési kényszer okai

Hogyan nyilvánul meg a bolyongás és a menési kényszer a hétköznapokban?

Sokszor a bolyongás és a menési kényszer fokozatosan alakul ki. Ön az alábbiakat tapasztalhatja demens szeretténél:

• Céltalan járkálás a lakáson belül: Szobáról szobára jár, mintha keresne valamit, de ha megkérdezi, nem tudja megnevezni azt, hogy miért járkál.
• Éjszakai nyugtalanság: Az alvás-ébrenlét ciklus felborulása miatt éjjel felkel, és öltözni vagy pakolni kezd.
• A kijáratok folyamatos keresése: Próbálgatja az ajtókilincseket, vagy hosszasan áll az ablaknál, az utcát figyeli.
• Követés: Mindenhová követi a gondozóját a lakásban, mert fél az egyedülléttől, másrészt mozgással próbálja levezetni a félelem okozta feszültséget.
• Ismétlődő mozdulatok: Nemcsak a lábak, hanem a kezek is „bolyonghatnak”: a fiókok folyamatos ki-be pakolása, vagy a ruhákat rakosgatja, rámolja, vagy éppen csomagolja ( a haza útra).

2.Ábra:Hogyan nyílvánul meg a bolyongás és a menési kényszer?

Hatása a család életére

A "folyamatos járkálás" megjelenése vízválasztó az otthoni gondozásnál, ugyanis ez az a tünet, amely az éjszakai ébrenlét és a folytonos felügyelet, figyelem miatt leginkább igénybe veszi a hozzátartozókat.

A családot a bolyongás folyamatos készenléti állapotban tartja. Aggódnak, hogy  demens szerettüket baleset érheti, eleshet, vagy elszökik. Ez gyakran vezet a hozzátartozó krónikus alváshiányához, hiszen az éjszakai zajokra való figyelés lehetetlenné teszi a pihenést.

A bolyongás, menési kényszer nemcsak a beteget fárasztja ki, hanem az egész környezetét is. A legnagyobb baj az, hogy ha a beteg éjszaka útra kel vagy járkál, mellette senki nem tud aludni. A hozzátartozóknak fél szemük mindig nyitva van, minden neszre ugranak, hiszen féltik a szerettüket. Ez a fajta állandó éberség és stressz rövid idő alatt teljes kimerüléshez vezet. Aki éjszaka nem pihen, az másnap képtelen a munkájára koncentrálni, türelmetlen lesz, és fizikailag is megbetegedhet, hiszen a kevés alvás gyengíti az immunrendszert. A szervezet tartalék lángon ég a folytonos alváshiány miatt.

Emellett a szociális izoláció is fokozódik: a családtagok gyakran bezárkóznak, kerülik, hogy vendégeket fogadjanak, vagy hogy közös programokon vegyenek részt, mert a beteg „állandó mászkálása”és esetleges szökési kísérletei feszélyezik őket. A bolyongás tehát nem csupán egy demencia tünet, hanem egy olyan állapot, amely alapjaiban írja felül a család addigi életritmusát is.

 3.Ábra:Miért nehéz a család számára a bolyongás?

Az éjszakai gondozás megfizethetetlen, és csak kevesen vállalják

A családok számára az éjszaka a legnehezebb időszak, mert ilyenkor maradnak leginkább magukra. Míg nappalra viszonylag könnyebb találni egy segítőt, egy szomszédot, vagy egy gondozót pár órára, addig az éjszakai ügyeletet szinte lehetetlen megoldani. Kevés a szakember, aki vállalja a 10-12 órás éjszakai műszakot, és aki elmegy, az is nagyon magas árat kér érte. Mivel az éjszaka hosszú, a végösszeg hamar megfizethetetlenné válik egy átlagos család számára. Így hiába lenne szükség segítségre, a hozzátartozó ott marad egyedül a bolyongó demens beteggel, mert sem ember, sem anyagi forrás nincs arra, hogy valaki átvegye tőle a virrasztást.

 Még többet olvashat az "egyedül gondozás"témájáról itt:Demens beteg gondozása egyedül, segítség nélkül – miért vesz

Forrás

Demencia | Együtt a demenciával

Fontos!

 A weboldalon és a cikkben megjelenő információk és tanácsok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi diagnózisnak, sem egyéni terápiás javaslatnak.

A weboldal üzemeltetője/szerzője semmilyen felelősséget nem vállal az információk felhasználásából eredő esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, egészségügyi problémákért vagy félreértésekért. Mindenki saját felelősségére alkalmazza a leírtakat. Bármilyen életmódbeli változtatás vagy kiegészítő terápia alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával.”

A szerzőről

Szatmári Zsuzsa – demencia gondozó, mentálhigiénés asszisztens

Több mint 12 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem demenciával élő betegek és idősek gondozásában. Célom, hogy a demenciával kapcsolatos ismereteket érthető, a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati tanácsokká fordítsam le, segítve ezzel a családok együttélését a betegséggel. Számos szakmai könyv szerzőjekéntGyakorlati Útmutató demens betegek gondozásához és népszerű Facebook-oldalam alapítójaként célom, hogy érthető és főleg használható útmutatást nyújtsak mindazoknak, akik demenciával élő szeretteikről gondoskodnak.