A demenciával élők életében gyakori jelenség az életritmus felborulása. Ez a probléma a napi rutin, az alvás-ébrenlét ciklus, az étkezési időpontok, és más szokások megszűnésében vagy jelentős átalakulásában nyilvánulhat meg.
A bentlakásos otthonok demens részlegei speciálisan azokra a lakókra fókuszálnak, akik demenciával élnek. Ezek a részlegek figyelembe veszik a demens beteg különleges igényeit. Ideális esetben az ilyen részlegeken a következő szolgáltatásokat nyújtják:
A demens betegek életminőségének javítása többféle módon érhető el. Az alábbiakban következik néhány módszer, mellyel egy kicsit jobbá tehetjük demens szerettünk életét. És miért fontos ez? Mert ha gondozottunk jobban van, akkor mi is könnyebben boldogulunk vele: kevésbé lesz ellenálló, többször együttműködik velünk, csak kis mértékben lesz ingerült, agresszív, vagy depressziós. Jobban elfogadja a gyógyszert, az ételt, és talán kicsit többet alszik éjszaka…És ezek az „apróságok” mind pozitív hatással lesznek nem csak a beteg életminőségére, hanem a miénkre is.
Az apátia a demenciában szenvedő betegek körében gyakori tünet, amely jelentősen befolyásolhatja életminőségüket és a mindennapi tevékenységeikben való részvételüket. Az apátia a motiváció hiányával, az érzelmi válaszok csökkenésével és az érdeklődés elvesztésével jár. Az alábbiakban részletezzük az apátia okait, hatásait és lehetséges kezelési módjait.
Amikor egy demens beteg nem fogadja el a gondozónőt, az gyakran szorongás, zavarodottság vagy bizalomhiány következménye. Ez gyakori, ha a beteg már nehezen érti meg a változásokat, és nem érzi magát biztonságban az új helyzetben. Az alábbi gyakorlati megoldások segíthetnek az elfogadásban:
A demencia nem csak a kognitív funkciókat, mint a gondolkodás és az emlékezet, hanem az érzelmeket is jelentős mértékben befolyásolja. Ahogy az agy érzelmek feldolgozásáért és szabályozásáért felelős agyterületek károsodnak, úgy változik meg a demenciával élő érzelmi reakciói és viselkedése. Ezek a változások széles skálán mozoghatnak, az enyhe hangulatváltozásoktól kezdve a komolyabb érzelmi zavarokig.
A agnózia olyan neurológiai állapot, amelyben demens szerettünk nem képes felismerni, vagy értelmezni bizonyos típusú ingereket, annak ellenére, hogy érzékszervei (látás, hallás, tapintás) megfelelően működnek. Az agnózia súlyosan befolyásolja a beteg képességét arra, hogy megértse a környezetét és megfelelően reagáljon rá.
A demens betegeknél az önellátó képesség fokozatosan romlik, mivel a betegség előrehaladtával egyre több kognitív funkció( pl. érzékelés, memória, gondolkodás, stb.) és fizikai funkció( pl. mozgás) csökken jelentős mértékben.
A demens beteg önellátási képességének romlása komoly megterhelést jelenthet a családtagok számára. A beteg türelemmel, megértéssel való kezelése, illetve a fokozódó gondozói támogatás segíthet a beteg biztonságának és jólétének fenntartásában.
A demencia nem csupán az emlékezet és a kognitív funkciók hanyatlását jelenti, hanem gyakran komoly kihívásokat is tartogat a mindennapi gondozásban. Az egyik legnehezebb feladat az, hogy felismerjük, ha egy demens beteg fájdalmat érez, hiszen a kommunikációs képességek fokozatos elvesztése megnehezíti a fájdalom kifejezését. Hogyan ismerhetjük fel, ha fáj valamije egy demens betegnek?
A demenciában szenvedő betegeknél a dühroham kezdetére utaló jelek felismerése kulcsfontosságú lehet a helyzet megfelelő kezeléséhez és az esetleges konfliktusok megelőzéséhez. A demens személyek nehezen tudják kifejezni, vagy szabályozni érzelmeiket, ezért fontos, hogy a gondozók és családtagok észrevegyék a dühkitörés előjeleit.
