Néma segélykiáltás: Fájdalom felismerése demens betegnél
Néma segélykiáltás: Fájdalom felismerése demens betegnél
Ez a cikk abban segít Önnek, hogyan ismerheti fel a fájdalmat demens betegnél akkor is, ha ő már nem tudja elmondani, mi fáj neki. Bemutatja, hogy a fájdalom gyakran nem szóban jelenik meg, hanem viselkedésváltozásban. Részletesen felsoroljuk a rejtett jeleket: hirtelen agresszió, dühkitörés, nyugtalanság, járkálás, sóhajtozás, visszahúzódás vagy fokozott alvás.
Külön kitér az arckifejezésekre és a testtartásra is, például az összeszorított szájra, grimaszokra, merev testtartásra vagy egy testrész védelmére. Gyakorlati lépéseket is ad:megfigyelést javasol, valamint egyszerű, eldöntendő kérdések használatát. A cikk arra is felhívja a figyelmet, mikor érdemes orvoshoz fordulni, és hogyan javíthat a beteg állapotán a megfelelő fájdalomcsillapítás és a kényelmes környezet biztosítása. Segít Önnek abban, hogy időben észrevegye a „néma segélykiáltást”.
Tartalom
A fájdalom kifejezése demenciában. 1
A fájdalom rejtett jelei a viselkedésben. 2
A Fájdalom felismerése – gyakorlati lépések. 2
Miért fontos a fájdalom felismerése?. 4
A fájdalom kifejezése demenciában
A demencia nem csupán a felejtésről szól, hanem a problémák kifejezésének (például a fájdalom) fokozatos elvesztéséről is. Ez olyan, mintha fájna a fogunk, de nem tudnánk elmondani senkinek, nem tudnánk segítséget kérni .
Mivel a kommunikációs képesség egyre csökken, a beteg nem fogja tudni azt mondani: "Fáj a térdem." Ehelyett a fájdalom gyakran viselkedési problémaként vagy hangulatváltozásként manifesztálódik. Ezért a mi feladatunk, hogy megfejtsük ezt a néma üzenetet.
„Nem evett, nem nyelt, mindent elutasított. Két napig egyáltalán nem aludt és úgy verte az ajtót, hogy azt hittem, beszakad…..Aztán kiderült, hogy lázas. Annyit láttam, hogy piros az arca, de olyan ingerült volt, hogy nem tudtam hozzáérni sem. Ezért nem tűnt fel, hogy meleg….Aztán volt egy kis szünet ebben az őrületben, elfáradt, lefeküdt. Végre. Akkor értem az arcához és utána mértem meg a lázát,” – mondja az egyik hozzátartozó, aki demens édesapját gondozza.
A fájdalom rejtett jelei a viselkedésben
A demens betegek fájdalomra adott reakciói gyakran nem a megszokott módon jelentkeznek. Ha korábban nyugodt volt, és hirtelen megváltozik a viselkedés, ez egy nagyon erős figyelmeztető jele lehet a fájdalomnak.
- Agresszió, dühkitörés: Az egyik leggyakoribb jel. Amikor a beteg hirtelen elutasítja a gondozást, agresszív lesz a mosdatás vagy öltöztetés során, akkor nagy valószínűséggel a mozdulatok okoznak neki fájdalmat
- Nyugtalanság: A beteg látszólag céltalanul járkál, nem találja a helyét, feláll, majd leül, aztán újra feláll. Demens beteg bolyongása: Miért indul útnak és miért merül ki
- Sóhajtozik, vagy nyögdécsel.
- Kevesebbet mozog: kerüli a felállást, ül egy fotelben mozdulatlanul.
- Visszahúzódás, letargia: Ha nagyon visszahúzódó, elbújik, kerül mindenkit vagy sokkal többet alszik.
Arckifejezés, testtartás
A testbeszéd a leghitelesebb jelzés. A következő jeleket keressük, amikor megpróbáljuk feltérképezni a fájdalmat:
- Jellegzetes Arckifejezések:
- Összevont szemöldök, ráncok a homlokon.
- Összeszorított száj.
- Grimaszok, hunyorgás.
- A szemek "üressé" válnak vagy szomorú, feszült arckifejezés látható.
- Védekező Testtartás:
- Ökölbe szorított kéz vagy karok szoros keresztezése a mellkason.
- Testrész védelme: Például ha folyamatosan az egyik oldalán alszik, vagy eltolja a kezünket, amikor megérintünk egy bizonyos testrészt.
- Merev, feszült testtartás.
1.Ábra:Ezen az ábrán azt láthatjuk, hogy milyen viselkedés jelezheti azt, hogy demens szerettünknek fájdalmai vannak.
A Fájdalom felismerése – gyakorlati lépések
A fájdalom felismerése rendszeres, alapos megfigyelést igényel. A következő lépések segítenek a "Mi fájhat, vagy hol fáj?" kérdés megválaszolásában:
A megfigyelés a legjobb eszközünk, különösen akkor, ha jól ismerjük a beteget. Ön tudja igazán, mi számít nála megszokottnak és mi nem. Éppen ezért minden apró változás fontos lehet.
Figyelje meg, hogyan eszik: két napja alig nyúl az ételhez? Evés közben hirtelen feláll, elindul, nyugtalan lesz? Korábban nyugodtan végigülte az étkezést, most pedig fészkelődik vagy eltolja a tányért? Nézze azt is, többet bolyong-e, mint máskor, gyakrabban mondja-e, hogy haza akar menni, ingerlékenyebb vagy akár agresszívebb-e.
Minden szokatlan viselkedés jelzés lehet. Ami eddig nem volt rá jellemző, most pedig rendszeresen megjelenik, azt érdemes megjegyezni, észben tartani. Esetleg ha leírja a szokásostól eltérő viselkedés jeleit, az segít abban, hogy konkrét példákkal tudjon beszámolni az orvosnak. Ha valamit nem szokott csinálni, most pedig igen, mindenképpen jelezze. Ez kulcsfontosságú lehet a fájdalom vagy más probléma felismeréséhez.
(eldöntendő kérdéssel)Ne kérdezzük így: „Mi fáj?” – ez túl komplikált a számára. Próbáljuk egyszerűbben: „Fáj valami?”, „Fáj, ha ide nyúlok?” Erre tud igennel vagy nemmel válaszolni. Segíthet az is, ha konkrét testrészre kérdez rá: „Itt fáj?”, „A lábad fáj?”, „Jobb most így?” Öltöztetésnél: „Szorít ez?”, mozgatásnál: „Kényelmes így?” Fontos, hogy lassan, nyugodt hangon kérdezzen és várjon a reakcióra. Sokszor nem szóban érkezik a válasz, hanem egy grimasz, elhúzódás, ingerültség formájában. Ezeket a jelzéseket vegye komolyan.
2.Ábra:A fájdalom felismerésének gyakorlati lépéseit láthatjuk az ábrán. Az egyik a megfigyelés módszere, a másik pedig az egyszerű, eldöntendő kérdések.
Mit tehetünk?
Ha a fentiek alapján gyanús, hogy fájdalma van, beszéljünk orvossal fájdalomcsillapító adagolásáról. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az orvos tudjon ezekről a jelekről és viselkedésbeli változásokról. Ne halogassa, hogy szóljon neki.
Minél hamarabb jelez az orvosnak, annál hamarabb csökkenthető a szenvedés. A kezeletlen fájdalom nemcsak testi kín, hanem feszültséget, agressziót, elutasítást is okozhat. Ha időben szól az orvosnak, megelőzheti a fölösleges konfliktusokat és segíthet abban, hogy a beteg nyugodtabb, együttműködőbb legyen. Ez mindkettejük életét érezhetően könnyebbé teszi. Ha a beteg viselkedése jelentősen javul a gyógyszer bevétele után, az azt jelenti, hogy a fájdalom volt a kiváltó ok.
Gondoskodjunk arról, hogy ha ül vagy fekszik, akkor ezt kényelmesen tegye. Segítsünk kialakítani egy kényelmes fekvő és ülő helyzetet. Például nézzük meg, nincs-e alatta meggyűrődve a lepedő, a takaró, jól van-e a párna a feje alatt. Ezeket ő már nem tudja megigazítani vagy felismerni azt, hogy nyomja valami.Ellenőrizzük, hogy a ruhája nem szorít-e.
Ebben a helyzetben, amikor demens szerettünknek fáj valami, fontos a megfelelő kommunikáció, melyről itt olvashat:Hogyan kommunikáljunk demens beteggel?
Miért fontos a fájdalom felismerése?
Az időben felismert és kezelt fájdalom nemcsak a szenvedést enyhíti, hanem gyakran a legnehezebb viselkedési problémákat is megoldja. Sokszor azonban rendkívül nehéz felismerni, hogy a háttérben valóban fájdalom áll, hiszen a demens beteg már nem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. Nem mondja ki, hogy „fáj a derekam” vagy „szúr a térdem”. Ehelyett megváltozik a viselkedése. Nyugtalanabb lesz, elutasítja az érintést, sír, dühös vagy éppen szokatlanul csendes.
Fontos tudnia, hogy ő ilyenkor is kommunikál. Csak nem szavakkal, hanem a test nyelvén. Az arckifejezése, a mozdulatai, a testtartása, mind üzenetet hordoz. Lehet, hogy elhúzza a kezét, amikor egy bizonyos testrészhez érnek. Lehet, hogy feszülté válik öltöztetés közben. Lehet, hogy többet fekszik, mert a mozgás fájdalmat okoz.
Ő tehát „mondja”, mi a problémája – csak nekünk kell megtanulnunk érteni ezt a különleges nyelvet. Ha megfigyeli a változásokat, felismerheti a fájdalom jeleit. Amikor pedig a fájdalom enyhül, gyakran a viselkedés is "megnyugszik".
Fontos!
A weboldalon és a cikkben megjelenő információk és tanácsok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi diagnózisnak sem egyéni terápiás javaslatnak.
A weboldal üzemeltetője/szerzője semmilyen felelősséget nem vállal az információk felhasználásából eredő esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, egészségügyi problémákért vagy félreértésekért. Mindenki saját felelősségére alkalmazza a leírtakat. Bármilyen életmódbeli változtatás vagy kiegészítő terápia alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával.”
Forrás
Időskori betegségek: szellemi és testi leépülés tünetei | Egészségkalauz
Időskori fájdalomcsillapítás | Házipatika
A szerzőről
Szatmári Zsuzsa – demencia gondozó, mentálhigiénés asszisztens
Több mint 12 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem demenciával élő betegek és idősek gondozásában. Célom, hogy a demenciával kapcsolatos ismereteket érthető, a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati tanácsokká fordítsam le, segítve ezzel a családok együttélését a betegséggel. Számos szakmai könyv szerzőjeként és népszerű Facebook-oldalam alapítójaként célom, hogy érthető és főleg használható útmutatást nyújtsak mindazoknak, akik demenciával élő szeretteikről gondoskodnak.
Blog - DEMENCIA A GYAKORLATBAN
Könyv-Gyakorlati Útmutató demens betegek gondozásához
