Hogyan kommunikáljon demens beteggel?
Hogyan kommunikáljunk demens beteggel?
A demens beteg kommunikációs problémája kétirányú: egyfelől nem, vagy csak részben érti, amit mondunk neki, másrészről ő maga sem tudja megértetni magát. A nem megfelelő kommunikáció sok konfliktus forrása lehet a beteg, és a családtagok között. A verbális kommunikációt ki kell egészíteni nonverbális kommunikációval is.
Ebben a cikkben kitérünk arra, melyek a legjellemzőbb kommunikációs problémák, és hogyan tudunk kommunikálni demens beteggel. Majd szó lesz arról is milyen a „rossz”kommunikáció. Megtudhatja, miért jobb, ha konkretizálunk és példákkal illusztráljuk, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban. És végül bemutatjuk, hogy miért nincs értelme annak, ha érvelünk, magyarázkodunk, vagy vitázunk demens szerettünkkel.
Tartalom
Konkrét kommunikációs problémák: 2
Kommunikációs technikák demenciában. 2
Hogyan TILOS, hogyan NE kommunikáljunk demens beteggel: 3
Elvont fogalmak helyett konkretizálás. 4
Felesleges: érvelés, magyarázat, ellenkezés. 4
Kommunikációs problémák
Gyakori, hogy egy demenciával élő nehezen találja a megfelelő szavakat, vagy a mondatai összefüggéstelenek. Előfordulhat, hogy a beszéde zavaros, és bár próbálkozik jól kifejezni magát, teljesen érthetetlen amit mond.
A figyelme hamar elkalandozik: egy hosszabb történetet már nem tud követni, és gyakran ugyanazokat a régi emlékeket ismétli újra és újra. A koncentráció hiánya miatt a párbeszédek lerövidülnek, ő pedig egyre inkább a csendbe burkolózik. Ez valószínűleg frusztráló Ön és demens szerette számára is, hiszen a megszokott kommunikációs csatornák szépen lassan lezárulnak.
Konkrét kommunikációs problémák:
- nem tudja érthetően kifejezni magát, beszéde zavaros
- összefüggéstelen dolgokat mond
- szótalálási nehézség jellemzi
- nem hall jól
- nem tud koncentrálni egy hosszabb témára,
- egyre kevesebbet beszél
- nem tud befejezni egy mondatot, csak pár szót képes mondani
- ismétel történeteket újra és újra
Kommunikációs technikák demenciában
Amikor a szavak már nem segítenek, új módszereket kell találni, hogy „elérjen” demenciával élő szerettéhez. A sikeres kommunikáció ilyenkor nem csupán a beszéden, hanem a testhelyzeten, a környezeti ingereken és az egyszerű mondatokon múlik. Nem mindegy például, hogy fentről lefelé beszél hozzá, vagy vele szemben ülve kommunikál, ahogy az is döntő, hogy kiiktatja-e a háttérzajokat a beszélgetés alatt.
Ebben a részben olyan egyszerű tippeket gyűjtöttünk össze, amelyek segítenek érteni őt és megértetnünk magunkat vele. A legfontosabb a „hangunk kedvessége”, és az egyszerű, rövid mondatok használata.
Hogyan mondjuk?
- Vele szemben állva kommunikáljon
- Ha ül, akkor Ön is üljön le és úgy beszéljen hozzá tehát ne mellette állva, felülről lefelé, mert ezt fenyegetőnek érezheti
- Beszéd közben tartson szemkontaktust
- A kezével gesztikulálhat is, hogy demens szerette jobban értse, mit akar mondani
- Ha még tud olvasni demens szerette, Ön papírra is leírhatja mit szeretne
- Rövid, egyszerű, felszólító mondatokat használjon, pl. ülj le, vagy edd meg a vacsorát, zárd be, tedd le. Az utasítás csak a következő lépésről szóljon
- A beszéd legyen teljesen leegyszerűsítve
- Figyelemfelkeltésre az érintés a legjobb: kedvesen, óvatosan érintse meg a vállát, vagy a karját amikor elkezd beszélni
- Minden zavaró ingerforrást szüntessen meg, beszéd közben, hogy ne zavarja az amúgy is nehéz koncentrálásban (pl. kapcsolja ki a tévét, rádiót)
- Kedvesen, szépen beszéljen hozzá. Nem feltétlenül érti, amit mond neki, de a hangsúlyt, a hangja kedvességét tökéletesen érti
- Artikuláljon jól, formázza a szavakat szépen
- Szükség lehet fülészeti kivizsgálásra is
1.ábra: Zárja ki a zavaró tényezőket! A demens beteg figyelme törékeny. Segítsen neki fókuszálni a csend megteremtésével.
Hogyan TILOS, hogyan NE kommunikáljunk demens beteggel
Az alábbiakban arról lesz szó, hogyan ne beszéljünk egy demens beteggel. Nemcsak eredménytelen ha így beszélünk, de veszélyes is, ha feldühítjük az egyébként is labilis idegrendszerű beteget. Nekem a „Nem emlékszel?” és az ehhez hasonló kérdések a „kedvenceim”! Igen. Nem emlékszik. Pont ez a probléma. Erről szól a demencia.
Hogyan ne mondjuk?
- Felháborodva, szemrehányóan
- Lekezelően, leírva őt
- Folyamatosan javítgatva a beszédét
- Úgy beszélni, mintha ott sem lenne
- Elfordulva tőle, vagy a háta mögött állva
- Bonyolult, hosszú mondatokat használva
- Hadarva, motyogva, halkan
- Ellenkezve, ellentmondva
- Megszégyenítve őt (Nem emlékszel? Elfelejtetted? Ezt már megbeszéltük!)
- Több dologról beszélve egyszerre
2. Ábra: Egy időben csak egy információt közöljön. Rövid, egyszerű mondatokat használjon.
Elvont fogalmak helyett konkretizálás
A demens beteg képtelen elvonatkoztatni, csak egyszerű, és konkrét dolgokat tud megérteni.
Az elvont gondolkodásnak három fő eleme van:
- Tervezés (egy cél elérésére)
- Ítéletalkotás
- Következtetés
A demens beteg gondolkodása mindhárom területen sérül, ezért körültekintően kell eljárni, ha kommunikációról, beszélgetésről van szó. Segíti a kapcsolatteremtést, ha elvont fogalmak helyett konkretizál. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
- Például, ne mondja neki, délelőtt 10-kor, hogy délután 4-kor jön a gyógytornász. Helyette csak a gyógytornász megérkezése előtt 10-15 perccel közölje ezt vele. Ez azért fontos, mert tervezni, előre látni a dolgokat képtelen. Egész nap izgalomba lesz, nyugtalankodni fog, vagy elfelejti a dolgot, így olyan, mintha nem is szólt volna neki. Ha előtte 10 perccel szól, az pont elég.
- Például, ne azt mondja neki a tv-t nézve, hogy „az a nő biztosan nagyon jó ember, mert megsimogatta azt a fekete kutyát és a vörös cicát”. Helyette csak ennyit: „az a nő szereti az állatokat”. Sem a következtetést, sem a logikát, sem a bonyolult összetett mondatot nem tudja megérteni.
- Például, helytelen azt kérdezni tőle: „szerinted elég borsot tettem a rakott krumpliba? Helyette inkább kérdezze meg így: „Finom?” Ennyi elég, hiszen ítéletalkotásra (főleg, ha komplikált szövegkörnyezetbe van a kérdés), nem biztos, hogy képes. A kérdés egyszerű legyen, olyan, amit igennel vagy nemmel is meg lehet válaszolni. Még többet tudhat meg az ítélőképesség csökkenéséről Demencia-döntéshozatal, ítélőképesség
Konkretizálással, a lényegre fókuszálással gördülékenyebbé válik a kommunikáció. Úgy, mint ő, Ön is „egyszerűsítse le magát“: gondolkodását, szavait, szókincsét, mondatait, kifejezésmódját.
Felesleges: érvelés, magyarázat, ellenkezés
A leggyakoribb kommnikációs hiba, amikor a hozzátartozó észérvekkel próbálja meggyőzni a beteget saját igazáról, (annak ellenére, hogy semmilyen eredménye nincs, és sohasem lehet célt érni vele, a legtöbben mindig újra próbálják ezt a hibás technikát).
Egy demenciával élőnél nincs értelme az érvelésnek, mert a demenciából adódóan hiányzik a logika megértése. Ha győzködi őt, vagy ellenkezik vele, maximum felidegesíti, megfosztja maradék nyugalmától, lelki békéjétől is. A demenciával élő ilyenkor még inkább érzi a saját bizonytalanságát, izgatott lesz, mert sejti, hogy valamit nem jól csinált, hibázott, de hogy mit tett helytelenül, azt nem tudja. Felesleges generálni még több konfliktust, rossz érzést, izgalmat.
Az agresszió „melegágya, start pontja”, az ellenkezés, valamint az, ha próbálja meggyőzni olyan dologról, amit soha az életbe nem fog belátni és megérteni. Inkább fogadja el, értse meg őt, és nem az árral szemben, inkább az árral együtt úszni. Számos előnnyel jár, ha a betegre ráhagyja, szó nélkül elviseli, nem reagálja le a „hibáit”. Ha szeretne megtudni többet az agresszió előjeleiről A demens dührohamok előjelei és megelőzése
Összegzés
A demenciával élő beteggel való kommunikáció alapvetően eltér a megszokottól: a kommunikáció nem szűnik meg, csak átalakul. Fogadja el, hogy a logikus érvekről a hangsúly eltolódik a metakommunikáció irányába: a mozdulatok, az érintések és a hanghordozás válnak az elsődleges kommunikációs csatornákká.
Ha megtanulja ezt az új „nyelvet”,őt is képes lesz tisztábban látni, megérteni. Ha hozzá alkalmazkodva kommunikál vele, akkor csökkenthető a mindennapi feszültség és a félreértések száma. A kommunikáció tehát másképp, de működik – a kulcs nem abban rejlik, mit mondunk, hanem abban hogyan mondjuk.
Ön milyen kommunikációs trükköt vet be a hétköznapokban? Várjuk a tapasztalatait kommentben!
Fontos!
A weboldalon és a cikkben megjelenő információk és tanácsok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi diagnózisnak, sem egyéni terápiás javaslatnak.
A weboldal üzemeltetője/szerzője semmilyen felelősséget nem vállal az információk felhasználásából eredő esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, egészségügyi problémákért vagy félreértésekért. Mindenki saját felelősségére alkalmazza a leírtakat. Bármilyen életmódbeli változtatás vagy kiegészítő terápia alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával.”
Forráslista:
Egészségvonal (egeszsegvonal.gov.hu)
Együtt a demenciával (demencia.hu)
Felejtek.hu-Demencia
A szerzőről
Szatmári Zsuzsa – demencia gondozó, mentálhigiénés asszisztens
Több mint 12 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem demenciával élő betegek és idősek gondozásában. Célom, hogy a demenciával kapcsolatos ismereteket érthető, a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati tanácsokká fordítsam le, segítve ezzel a családok együttélését a betegséggel. Számos szakmai könyv szerzőjeként Gyakorlati Útmutató demens betegek gondozásához és népszerű Facebook-oldalam https://www.facebook.com/demenciaagyakorlatban alapítójaként célom, hogy érthető és főleg használható útmutatást nyújtsak mindazoknak, akik demenciával élő szeretteikről gondoskodnak.
