Hangulatváltozások, jellemző érzelmek demenciában
Hangulatváltozások, jellemző érzelmek demenciában
A demencia nem csupán a felejtésről szól. Bár a legtöbb embernek az emlékezetkiesés ugrik be először, a betegséggel küzdők és gondozóik számára a hangulatváltozások és az érzelmi kontroll elvesztése jelentik a legnagyobb problémát.
Amikor szerettünk egyik pillanatról a másikra válik kedvesből elutasítóvá, azt fájdalmas és nagyon nehéz megérteni, elfogadni. Fontos azonban tudatosítani: nem szándékosságról van szó, hanem az agyi funkciók fokozatos romlásával, és az érzelmi kontroll csökkenésével állnak összefüggésben demens szerettünk hangulatváltozásai.
Miért változik meg a hangulata?
Az agy azon területei, amelyek az érzelmek szabályozásáért és a gátlásokért felelősek, a demencia előrehaladtával fokozatosan sérülnek. Ez olyan, mintha egy autón elromlana a fék: az érzelmi reakciók azonnal, szűretlenül törnek utat maguknak, ezért a demenciában szenvedő betegeknél gyakoriak a hangulatváltozások. A demens betegek hangulata gyorsan és kiszámíthatatlanul változhat, gyakran látszólag különösebb ok nélkül. Nézzünk néhány demens betegeket jellemző érzelmi-hangulati állapotot.
A leggyakoribb érzelmi állapotok és hátterük
- Hirtelen hangulatváltások, érzelmi labilitás: A beteg pillanatok alatt válthat a nevetésből zokogásba. Ennek oka gyakran a "túlterhelődés". Túl zajos a tévé, túl bonyolult kérdést tettünk fel,Demencia-döntéshozatal, ítélőképesség vagy akár egy túl erős fény is kiválthatja a belső feszültséget, amely zokogásban nyilvánul meg.
- Szorongás, félelem: Képzeljük el, hogy egy idegen városban ébredünk, ahol nem értjük a nyelvet és nem találjuk a hazavezető utat. Ez a demens beteg mindennapi valósága. A térbeli és időbeli tájékozódás elvesztése folyamatos félelemhez vezet. A demencia korai szakaszában a beteg azt érzi, hogy valami nincs rendben, és emiatt erősen szorongóvá válik. Később a memóriaproblémák és az önállóság csökkenése is növeli a szorongást és a félelmet.
- Ingerlékenység, agresszió: Az agresszió szinte mindig segélykiáltás. A beteg nem tudja kifejezni, hogy fáj a foga, szorít a cipője, vagy egyszerűen csak szomjas. Mivel a szavak elvesznek, marad a düh, mint az önkifejezés utolsó eszköze. Az emlékek elvesztése, a „zavarodottság”, a bizonytalanság, dühöt és frusztrációt vált ki, ami ingerlékenységben, olykor agresszív viselkedésben nyilvánul meg.A demens dührohamok előjelei és megelőzése
- Depresszió: A demenciával diagnosztizált emberek nagy részénél megjelenik a depresszió. A depresszió megjelenhet a demencia korai szakaszában is.
- Apátia: A motiváció hiánya, érzelmi közöny. A beteg nem akar felkelni, nem érdekli az unokája, nem akarja elfogyasztani a kedvenc ételét. A demens betegek gyakran elveszítik érdeklődésüket a korábban kedvelt tevékenységek iránt. Ez nem lustaság, hanem a homloklebeny károsodása miatt kialakuló motivációhiány. Apátia demens betegnél
Néhány gyakorlati tanács a hangulatváltozások kezelésére
- Ne mondjunk ellent: Ne vitatkozzunk a beteggel! Ha azt mondja, várja az édesanyját (aki már rég meghalt), ne javítsuk ki, ne kezdjük el sorolni a tényeket. Inkább kérdezzük meg: "Nagyon hiányzik neked? Mesélnél róla?" Az érzelmeire reagáljunk, hagyjuk a tényeket, és a logikus magyarázatokat.
- Szokások: A kiszámíthatóság, a szokások, megszokott dolgok a szorongás legjobb ellenszere. Fix étkezési idők, ismerős, már megszokott tárgyak csökkentik a zavarodottságot és nyugalmat, biztonságot adnak a demenciával élő betegnek.
- Érzelmeink kivetítése: A demenciában szenvedők „ráéreznek”, hogy milyen hangulatban vagyunk. Ha mi feszültek vagyunk, ők is azok lesznek. Ha a beteg ideges, tartsunk rövid önvizsgálatot és nézzük meg, hogy érezzük most magunkat.
Fontos tudni: A hirtelen, drasztikus viselkedésváltozás mögött sokszor valamilyen betegség, vagy súlyosabb probléma is állhat, például egy kezeletlen húgyúti fertőzés, vagy kiszáradás. Ilyenkor mindig konzultáljunk orvossal!