Tartalom

A demencia legismertebb tünete a felejtés. 1

Mit felejt el egy demens beteg?. 1

Amikor a beteg nem ismeri fel a családtagjait 2

Miért történik ez?. 2

Mit tehetünk, ha a beteg nem ismer fel minket?. 3

Hogyan hat ez a családra?. 3

A cikk bemutatja, milyen területeket érint a felejtés, miért fordulhat elő az arcok és kapcsolatok felejtése, és hogyan hat ez érzelmileg a családra. Emellett segítünk abban, hogyan fogadjuk el azt, ha nem ismer fel minket, illetve mit tehetünk abban az esetben, ha idegenként tekint ránk demens szerettünk.

A demencia legismertebb tünete a felejtés

A demencia egyik legismertebb és legkorábban jelentkező tünete a felejtés. Eleinte még ártalmatlannak tűnhet: elfelejtett nevek, elkallódott tárgyak, egy-egy kihagyott találkozó. Idővel azonban a felejtés egyre súlyosabbá válik, és nemcsak jelentéktelenebb, kevésbé fontos dolgokat felejt el a demens beteg, hanem fontos, életet meghatározó eseményeket is. A demenciával élő beteg fokozatosan elveszíti a kapcsolatot az idővel, a hellyel – és sajnos sok esetben a hozzá legközelebb álló emberekkel is. Még több a felejtésről itt:Hogyan nyilvánul meg a felejtés demenciában? Tipikus jelek,

Mit felejt el egy demens beteg?

A felejtés több területet érint egyszerre.

• IDŐ: nem tudja, melyik nap, hónap vagy év, évszak van
• NAPPAL-ÉJSZAKA: összekeveri a napszakokat (például reggel lefeküdne aludni, éjszaka viszont azt hiszi nappal van)
• SAJÁT OTTHONA: nem emlékszik rá, hol van, akár a saját otthonát sem ismeri fel, vagy a lakáson belül nem találja a wc-t, vagy az ágyát. Nem tudja, hol van a csap, hol ihat.
• KÖRNYEZETE: eltéved olyan helyeken is, amelyeket korábban jól ismert. Például nem tudja, merre kell hazaindulnia, vagy a boltot két utcával arrébb keresi.
• FRISS BESZÉLGETÉS, ESEMÉNY: elfelejti a friss eseményeket, beszélgetéseket, ígéreteket. Ezért újra és újra kérdez. Elfelejti, hogy megkérdezte, és azt is, hogy kapott már rá választ.

Ahogy a betegség előrehalad, a felejtés már nemcsak a „közelmúltat” érinti. Egyre inkább sérül a tájékozódás térben és időben, valamint az „emlékek rendszerezése” is. A demenciával élő beteg összekeveri az életszakaszokat: azt hiheti, hogy még dolgozik, miközben már évtizedek óta nyugdíjas, vagy hogy a gyerekei még kicsik, holott felnőttek.

Amikor a beteg nem ismeri fel a családtagjait

Az egyik legmegrázóbb tünet, amikor a demenciával élő nem ismeri fel a saját családtagjait. Ez a hozzátartozók számára különösen fájdalmas, hiszen azt az érzést kelti, mintha a közös múlt, a szeretet és az együtt megélt évek  nem számítanának ,„eltűntek volna”.

Előfordulhat, hogy:

• a beteg felismeri az arcot, de nem tudja, kicsoda az illető,
• összekeveri a családtagokat (például a lányát a testvérével),
• idegennek érzi a hozzá legközelebb álló embereket,
• azt hiszi, hogy a házastársa „valaki más”,

Sokszor nem teljes felejtésről van szó, hanem részleges felismerésről: a demens beteg érzi, hogy a másik fontos számára, de nem tudja megmondani, miért.

Miért történik ez?

A demencia során az agy azon területei is károsodnak, amelyek az emlékek előhívásáért, az arcok felismeréséért és az érzelmi kapcsolatok feldolgozásáért felelősek. A hosszú távú emlékek gyakran tovább megmaradnak, mint a frissek, de idővel ezek is sérülnek.

Ezért fordulhat elő, hogy:

• a beteg egy régi katonatársára emlékszik, de a gondozónőre, aki 3 éve jár hozzá, nem,
• gyerekkori történeteket pontosan felidéz, de nem tudja, hogy ebédelt e már

Mit tehetünk, ha a beteg nem ismer fel minket?

Bár a felejtés nem fordítható vissza, a kapcsolat más szinten, máshogyan továbbra is megmaradhat.

1. Mutatkozzunk be kedvesen, nyugodtan
   Ne várjuk el, hogy „rájöjjön”arra, kik vagyunk, inkább segítsünk emlékezni. Mondjuk ki:
   „Szia, Anna vagyok, a lányod. Azért jöttem, hogy együtt legyünk egy kicsit.”
   
   
2. Ne vitatkozzunk a valóságról
   Ha idegennek tart minket, ne bizonygassuk egyfolytában, hogy kik vagyunk. A vitatkozás csak szorongást, bizalmatlanságot és ellenállást szül. Inkább hagyjuk, ha másnak gondol, mint akik vagyunk.
3. Használjunk nonverbális jeleket
   A hangunk, a mosolyunk, mozdulataink gyakran ismerősebbek, mint az arcunk.
4. Segítsük vizuális jelekkel a felismerést
   Fotók, közös emlékeket ábrázoló képek segíthetnek. 

Még többet tudhat meg arról, hogyan kell kommunikálni demens beteggel:Hogyan kommunikáljunk demens beteggel?

1.Ábra:Mit tegyünk, ha nem ismer fel demens szerettünk?

Hogyan hat ez a családra?

Fájdalmas, amikor az édesanya nem ismeri fel a gyermekét, vagy a házastárs idegenként tekint arra, akivel egy egész életet leélt.

Gyakori érzések a hozzátartozókban a „felnemismerés” miatt:

• szomorúság,
• tehetetlenség,
• harag,
• bűntudat („biztos én csinálok valamit rosszul”).

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az érzések természetesek.

Amikor egy demenciával élő ember nem ismer fel minket, az ösztönösen fáj, rosszul esik. Könnyű ilyenkor megbántódni, magunkra venni vagy azt érezni, hogy „nem vagyok már fontos”.  Érdemes kimondani és tudatosítani: ez nem rólunk szól. Nem a kapcsolatunk értéktelenedett el, nem a köztünk lévő szeretet hiányzik, hanem maga a betegség (demencia) ilyen.

A demencia elvesz az emlékekből, összekeveri az arcokat, elhomályosítja az időt és a kapcsolatokat. Nem a beteg dönt így, nem választ, nem „utasít el”. Egyszerűen nem képes felismerni azt az embert, akit korábban igen.

Az elfogadás nem feladás. Inkább egy döntés arról, hogy nem harcolunk olyasmi ellen, amit nem tudunk megváltoztatni. Lesznek napok, amikor felismer minket, nevünkön szólít. És lesznek napok, amikor idegenként néz ránk. Mindkettő a demencia része.

2.Ábra:Az infografikán azt láthatjuk, hogy mi történik egy demenciával élő beteg fejében a demencia hatására, és mit él át a hozzátartozó.

Amit tehetünk, az az, hogy ott vagyunk, újra bemutatkozunk és nem várjuk el, hogy a beteg „ugyanaz” legyen, mint régen. Ha elfogadjuk, hogy ez a betegség nem ellenünk irányul, kevesebb fájdalommal és több megértéssel tudunk jelen lenni. Ez pedig mindkettőnknek könnyebbséget ad.

Fontos!

 A weboldalon és a cikkben megjelenő információk és tanácsok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi diagnózisnak sem egyéni terápiás javaslatnak.

A weboldal üzemeltetője/szerzője semmilyen felelősséget nem vállal az információk felhasználásából eredő esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, egészségügyi problémákért vagy félreértésekért. Mindenki saját felelősségére alkalmazza a leírtakat. Bármilyen életmódbeli változtatás vagy kiegészítő terápia alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával.”

Forrás:

Szegedi Tudományegyetem | A felejtés betegsége

CEU Határtalan Tudás: Emlékezet és az elvesztése, avagy demencia – az emlékezetvesztés jövője

Alzheimer-kór | A felejtés betegsége

A szerzőről

Szatmári Zsuzsa – demencia gondozó, mentálhigiénés asszisztens

Több mint 12 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem demenciával élő betegek és idősek gondozásában. Célom, hogy a demenciával kapcsolatos ismereteket érthető, a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati tanácsokká fordítsam le, segítve ezzel a családok együttélését a betegséggel. Számos szakmai könyv szerzőjeként és népszerű Facebook-oldalam alapítójaként célom, hogy érthető és főleg használható útmutatást nyújtsak mindazoknak, akik demenciával élő szeretteikről gondoskodnak.

Demens gondozást segítő könyveinket a következő linken érheti el:

 Demencia a gyakorlatban

Gyakorlati Útmutató demens betegek gondozásához

 Blog oldalunkon még több hasznos és demenciával kapcsolatos segítő cikk várja:Blog - DEMENCIA A GYAKORLATBAN