Felejtés
Felejtés
Ez a cikk arról szól, mit jelent a felejtés demencia esetén, és hogyan jelenik meg a mindennapi életben. Bemutatja, hogy ez a tipikus demencia tünet (a memória romlása), milyen hatással van a betegre és a környezetére. Részletesen kitér arra, mit felejt el egy demens beteg: például helyeket, embereket, eseményeket és alapvető tevékenységeket. Példákon keresztül segít megérteni a demencia egyik vezető tünetét.
Tartalom
A felejtés, mint a demencia tipikus tünete. 1
Hogyan jelenik meg a felejtés a hétköznapokban?. 1
Mit felejt el leggyakrabban egy demens beteg?. 2
Megszokott cselekvések sorrendjét 3
Felejtés hatásai a napirendre. 4
A felejtés, mint a demencia tipikus tünete
A felejtés a demencia egyik legjellemzőbb tünete. A betegség előrehaladtával nem csupán apró emlékek vesznek el, hanem a demenciával élő elfelejti azt is, kik vagyunk számára. Ez különösen fájdalmas a családtagoknak. A háttérben az agy működésének fokozatos károsodása áll.
Hogyan jelenik meg a felejtés a hétköznapokban?
A demencia tünetei sokszor nem egyik napról a másikra alakulnak ki. A memóriazavar eleinte enyhe, majd egyre több területre terjed ki és fokozatosan megnehezíti a mindennapi életet.
Fokról fokra
A demenciában a felejtés lassan kezdődik. Először többször megkérdezi ugyanazt, mert elfelejti, hogy már kapott választ. Gyakran nem emlékszik arra, mit evett ebédre vagy hová tette a kulcsát, szemüvegét. Előfordul, hogy elindul valamiért a boltba, de mire odaér, nem jut eszébe, mit akart vásárolni.
Később a felejtés a mindennapi tevékenységeket is érinti. Nehézzé válik egy megszokott recept elkészítése, vagy bekapcsolva hagyja a tűzhelyet. Nem emlékszik időpontokra, elfelejti a találkozókat, számlákat nem fizet be.
A demencia előrehaladtával már közeli családtagok neve, arca sem jut eszébe, és nem tudja felidézni a közelmúlt történéseit sem. A felejtés az alapvető dolgokra is kiterjed: nem emlékszik arra, hol van, milyen nap van vagy mit kellene tennie. Végül elfelejti a saját nevét, hogy mikor született, hogy férjhez ment, hogy meghalt az édesanyja stb.
Mit felejt el leggyakrabban egy demens beteg?
Tájékozódni
A demens beteg gyakran elfelejti, hol lakik, melyik utcában vagy városban él. Ismerős környezetben is eltéved, nem talál haza vagy nem tudja, merre kell mennie a megszokott, régóta ismert útvonalon. A tájékozódás romlása állandó bizonytalanságérzéssel jár, ezért a demens beteg nem érzi magát biztonságban, még ismerős környezetben sem.
Például: elindul a közeli boltba, ahová évek óta jár, mégis eltéved hazafelé jövet.
Az embereket, a környezetét
A demencia egyik legnehezebb tünete, amikor a beteg nem ismeri fel a hozzátartozóit, családtagjait. Nem emlékszik a házastársára, gyermekeire, unokáira vagy összekeverheti őket egymással.
A szerepek felcserélődnek
A demencia előrehaladtával gyakran előfordul, hogy a beteg összekeveri a családtagokat, és ezzel együtt a szerepek is felcserélődnek a családban. A feleségét az édesanyjának gondolja, a lányát az unokájaként kezeli, vagy éppen a gyermekét testvérének hiszi.
Az emberek „összekeverése” furcsa helyzeteket teremt. A hozzátartozók számára nehéz megélni, hogy kapcsolatuk a demens szerettükkel teljesen átalakul.
Ez a szerepcsere alapjaiban változtatja meg a család működését. A beteg másfajta gondoskodást, viselkedést vár el: engedelmességet, irányítást vagy éppen gyermeki figyelmet attól függően, kit, kinek hisz, gondol.
1.Ábra:Az ábra azt mutatja, az élet milyen területeit érinti a felejtés
Időt, eseményeket
Nem tudja, milyen nap van, reggel vagy este van-e, melyik év, hónap vagy évszak, vagy hogy mi történt nemrégiben. A közelmúlt eseményei gyorsan kiesnek. Nem érti, milyen esemény következik, ki fog jönni, mikor lesz a vacsora, stb.
Ez az idővel kapcsolatos bizonytalanság szorongásban és ingerlékenységben csapódik le. A környezetnek ez azért nehéz, mert ugyanazokat az eseményeket kell újra és újra elmagyarázni, emlékeztetni őt, hogy most mi volt, mi történt, és mi következik.
Példa: többször megkérdezi, mikor érkezik az unokája, pedig néhány perce már beszéltek róla.
Az alvás ébrenlét ciklus felborulása
Az alvás–ébrenlét ciklus felborulása gyakran lassan kezdődik. Eleinte este nem lesz álmos a megszokott időben, sokáig ébren fekszik, forgolódik, többször felkel. Hajnalban viszont már nagyon korán felébred, és nem tud visszaaludni. Napközben emiatt fáradt, elalszik a fotelben.
Később az éjszakai ébrenlét egyre gyakoribbá válik. Előfordul, hogy éjjel felöltözik, azt hiszi, reggel van, reggelit készít vagy pakolni kezd. Nappal hosszabb ideig alszik, délután szunyókál, este pedig teljesen felélénkül.
Később teljesen összekeveredik a nappal és az éjszaka. Éjszaka járkál, ajtókat nyitogat, beszélgetni akar, miközben nappal nehéz ébren tartani. Nem érti, miért van sötét, vagy miért kellene aludnia, amikor szerinte reggel 8 óra van.
A bolyongásról még több itt:Demens beteg bolyongása és menési kényszere: Mit tehetünk?
Demens beteg bolyongása: Miért indul útnak és miért merül ki
Mindennapi tevékenységeket
A felejtés érinti az alapvető tevékenységeket is. A demenciával élő beteg nem emlékszik rá, evett-e, mit evett, bevette-e a gyógyszerét. Mit tegyen, ha a demens beteg nem veszi be a gyógyszerét? Vagy zuhanyozott-e már? A demens beteg nem emlékszik arra, mit csinált meg, és mit nem, ezért irányítás és segítség nélkül nem tudja, mit kell tennie, mi maradt el. Emiatt állandó segítségre van szüksége.
Például: elfelejti, hogy már ebédelt, ezért újra enni szeretne, vagy éppen kihagyja az étkezést, mert azt gondolja, hogy épp most fejezte be a reggelit.
Megszokott cselekvések sorrendjét
A demenciával élő betegnek nehézséget okoz az összetettebb feladatok lépéseinek követése, például az öltözködés vagy a tisztálkodás. A cselekvések sorrendje felborul, így a legegyszerűbb feladatok is nehézzé vagy megoldhatatlanná válnak számára. Elakad, összezavarodik és nem érti, miért nem sikerül valami, ami régen magától ment.
Például: beledugja az egyik kabátujjba a karját, de aztán megáll, mert elfelejti, hogy milyen mozdulat jön ezután, hogyan tudja felvenni a kabátját.
Kimerítő feladat
A felejtés rendkívül kimerítő azok számára, akik demens beteggel élnek együtt. Hiszen ugyanazokat a dolgokat kell újra és újra elmondani. Mi lesz ma? Hová megyünk? Ki volt itt az előbb? Evett-e már?
Ezek a kérdések percenként ismétlődnek, sokszor változatlan formában. A hozzátartozó válaszol, megnyugtat, magyaráz, majd pár perc múlva kezdődik elölről az egész. És ez így megy egész nap, hónapokon, éveken keresztül.
Az állandó ismétlés felőrli az idegeket. Fárasztó folyamatosan válaszolgatni, figyelni, reagálni, miközben nincs valódi „eredménye” a magyarázatnak. Könnyű kimerülni, elveszíteni a türelmet, frusztrálttá válni.
Sok demens beteget gondozó hozzátartozó érzi úgy, hogy nincs megállás, nincs szünet, mert folyamatosan ismételni kell valamit újra és újra és újra. A folytonos ismételgetés, magyarázat hosszú távon komoly érzelmi fáradtsághoz és nagyon gyorsan kiégéshez vezet.
Felejtés hatásai a napirendre
A demens beteg felejtése teljesen átalakítja a gondozó hozzátartozó mindennapjait. A nap már nem tervezhető úgy, mint korábban, mert bármikor közbejöhet egy elakadás, egy kérdés vagy egy krízishelyzet.
Folyamatosan figyelni kell: evett-e a beteg, bevette-e a gyógyszert, bezárta-e az ajtót. Ezek nem egyszeri feladatok, hanem állandó ellenőrzések, amelyek akkor is ott vannak az ember fejében, amikor éppen mást csinál.
Éjszaka a beteg felkel, kérdez, elindul valahová, vagy nem tudja, hol van. A gondozó hozzátartozó emiatt kialvatlan, fáradt, mégis másnap újra helyt kell állnia. A saját igények, és a pihenés fokozatosan háttérbe szorulnak, miközben a gondozással járó problémák és terhek egyre csak sokasodnak.
Forrás:
Szegedi Tudományegyetem | A felejtés betegsége
Alzheimer-kór | A felejtés betegsége
CEU Határtalan Tudás: Emlékezet és az elvesztése, avagy demencia – az emlékezetvesztés jövője
Fontos!
A weboldalon és a cikkben megjelenő információk és tanácsok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi diagnózisnak, sem egyéni terápiás javaslatnak.
A weboldal üzemeltetője/szerzője semmilyen felelősséget nem vállal az információk felhasználásából eredő esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, egészségügyi problémákért vagy félreértésekért. Mindenki saját felelősségére alkalmazza a leírtakat. Bármilyen életmódbeli változtatás vagy kiegészítő terápia alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával.”
A szerzőről
Szatmári Zsuzsa – demencia gondozó, mentálhigiénés asszisztens
Több mint 12 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem demenciával élő betegek és idősek gondozásában. Célom, hogy a demenciával kapcsolatos ismereteket érthető, a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati tanácsokká fordítsam le, segítve ezzel a családok együttélését a betegséggel. Számos szakmai könyv szerzőjeként, Demencia a gyakorlatban népszerű Facebook-oldalam alapítójaként célom, hogy érthető és főleg használható útmutatást nyújtsak mindazoknak, akik demenciával élő szeretteikről gondoskodnak.
Számos demens gondozással kapcsolatos cikket talál blog oldalunkon:Blog - DEMENCIA A GYAKORLATBAN
