Tartalom

Nonverbális kommunikáció, metakommunikáció fogalma. 2

Miért a nonverbális kommunikáció a „közös nyelv” a demenciában?. 2

Hogyan értelmezi a világot egy demenciával élő beteg?. 2

A nonverbális kommunikáció: 3

A tudatos nonverbális kommunikáció eszköztára. 3

1.Mimika: Az arc az érzelmek tükre. 3

2. Mozgás, gesztusok. 4

3.Testtartás. 4

4. A hang ereje, beszédtempó. 4
5. Távolságtartás. 5
6. A megjelenés pszichológiája. 5

Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?. 5

Mit NE tegyünk? – Tiltólistás nonverbális jelek. 6

Hogyan javítsa ki téves nonverbális jeleit azonnal?. 6

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció jelentősége. 7

Nonverbális kommunikáció, metakommunikáció fogalma

Nonverbális kommunikáció: Nem nyelvi kommunikációt jelent. Nonverbális kommunikáció esetén az információt nem beszéd útján, hanem testbeszéddel, mimikával, tekintettel, testtartással, távolságtartással, gesztusokkal, vokális jelekkel adjuk át.

Metakommunikáció: Nonverbális kommunikáció, amely a beszéd mögötti tartalmat jelenti. Szándékot, viszonyt, attitűdöt, érzelmet közvetít.

Miért a metakommunikáció a „közös nyelv” a demens beteg és az őt gondozó között?

Amikor egy demenciával élő emberrel beszélünk, gyakran tapasztaljuk, hogy hiába válogatjuk meg gondosan a szavainkat, a reakció mégis elutasítás. Ennek oka, hogy a betegség előrehaladtával az agy nyelvi központjai sérülnek. Azonban „a megérzés” sokáig érintetlen marad.

A metakommunikáció az a „csatorna”, amin keresztül kinyilvánítjuk a valódi viszonyunkat a beteghez, vagy az adott szituációhoz. A demens beteg nem feltétlenül a szavakat, hanem a szavak mögötti érzelmi tartalmat érti.

Például: Ha türelmetlen, de közben kedves szavakat mond, a beteg a türelmetlenséget fogja érzékelni. Az érzelmek nem tudnak hazudni, és a demens betegek elképesztő pontossággal „olvassák”a hangulatunkat, érzéseinket.

Hogyan értelmezi a világot egy demenciával élő beteg?

 A demens beteg azokat a jeleket értelmezi, melyekkel Ön mondanivalóját „kíséri”, valamint a szavak mögötti érzelmeket érzékeli. Tehát nem azt érti, amit Ön mond, hanem ahogy (nonverbális jelek)  és amilyen érzéssel mondja. Ő jobban képes olvasni a beszédet kísérő jelekből, és érzésekből, mint a szavakból.

 Tudatosítsa mozdulatait, mimikáját, mindent, ami kíséri mondanivalóját, kommunikációját! Jó, ha megtanulja figyelni öntudatlan közléseit, és irányítja nonverbális jeleit.

A legtöbbször ugyanis elfelejtkezünk arról, mit is csinálunk kezünkkel, arcunkkal beszéd közben, pedig egy demens beteg észreveszi ezeket az öntudatlan jeleket (nonverbális kommunikáció). Pontosan érzi azt, ami a szavaink mögött megbújik (metakommunikáció).  

Fontos, hogy a nonverbális jelzések (gesztusok, arckifejezés, mozdulatok, tartás, hanglejtés, stb.) minél megnyugtatóbbak, barátságosabbak, kedvesebbek legyenek.

A szellemileg hanyatló ember számára a világ egyre félelmetesebbé, kiszámíthatatlanabbá és érthetetlenebbé válik. Az ő világában, a környezetében lévők nonverbális jelzései és a metakommunikáció jelentik az egyetlen kapaszkodót. Demens betegekre jellemző érzelmekről itt olvashat:Hangulatváltozások, jellemző érzelmek demenciában

A nonverbális jelek irányításával Ön sokkal inkább képes lesz megértetni a beteggel a szándékát, kifejezni akaratát, mondanivalóját, mintha ugyanezt szavakkal próbálná elérni. Ha tudatosítja ezeket a jeleket, sokkal könnyebben eléri a célját, legyen szó étkezésről, tisztálkodásról, vagy gyógyszerbevételről.

1.Ábra: A grafika szemlélteti, hogy míg az egészséges embereknél a szavak a fontosak, a demens betegeknél a hangsúly eltolódik a víz alatti, láthatatlan érzelmi jelek felé.

A nonverbális kommunikáció:

• Mimika
• Tekintet (pl. szemkontaktus, „nézésmód”)
• Mozgás
• Gesztusok
• Testtartás
• Hang (magasság, ritmus, erő, hangsúly, hanglejtés)
• Beszéd (a beszédtempó és ritmus)
• Távolság (lehet közeli vagy távoli)
• Külső megjelenés (ruha)

A tudatos nonverbális kommunikáció eszköztára

Nézzük meg egyenként nonverbális jeleinket, és azt, hogy mire érdemes figyelni.

1.Mimika: Az arc az érzelmek tükre

Az arcunkkal rengeteg érzelmet fejezhetünk ki, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla.

Tekintet
Ez a szemkontaktust, valamint a „nézésmódot” jelenti. A kommunikációban mindig meghatározó a szemeink jelzése. A szemkontaktust beszéd közben tartsuk, nézzünk a beteg szemébe, mert csak így jöhet létre kapcsolat a beteg és az őt gondozó között. Ha bizalmat akarunk ébreszteni szerettünkben, akkor pillantásunk találkozzon az övével. Ezzel nyíltságot, őszinteséget, érdeklődést kommunikálunk a másik ember felé.

• Tilos: a szemkontaktus ne legyen merev, erőltetett. Egyszerűen csak lazán, kedvesen nézzünk demens szerettünk szemébe.

2. Mozgás, gesztusok

A hirtelen, kapkodó, hadonászó mozdulatok a demens beteget megijesztik.

• Nyugalom: Ne járkáljon idegesen fel-alá a szobában. A lassú, megfontolt mozgás biztonságot sugároz.
• Nyitott tenyér: A testbeszédben a nyitott tenyér az őszinteség és a békés szándék jele. Kerülendő a karba font kéz, vagy az összekulcsolt ujjak, mert ezek elzárkózást közvetítenek.
• Kapkodás: A kapkodás, vagy a hadonászás fenyegetően hat.

3.Testtartás

Ha a testtartásról van szó, akkor az álló, vagy ülő helyzetre kell gondolnunk. A testtartás lehet laza, feszes vagy görnyedt.

A helyes tartás semmiképpen ne legyen mereven feszes, mert ez általában ellenszenvet kelt az emberekben. Inkább a laza és természetes tartás az, ami szimpatikus, bizalomgerjesztő, ezért megnyugtató.

• Szemmagasság: Soha ne beszéljen a beteghez „fölülről”, mert ez fölérendeltségi viszonyt jelez. Guggoljon le,vagy üljön mellé.
• A beteg felé hajolni: Próbáljon természetes, kissé a beteg felé hajló pózt felvenni, ami az érdeklődést jelképezi.

4. A hang ereje, beszédtempó

Nem az a fontos, MIT mond, hanem az, HOGYAN mondja.

Legjobb, ha hangunk, hanghordozásunk megnyugtató, kedves.Sokkal fontosabb a hangszínűnk, hanglejtésünk, mint maga a mondandónk.

A beszédtempó legyen lassú, nyugodt. A beszédből sugározzon a kedvesség, melegszívűség, megértés. A szavak legyenek barátságosak, jóindulatúak.

• Hangerő: A kiabálás, vagy a túl hangos beszéd agressziónak tűnhet. A közepes hangerő és tiszta artikuláció a cél.
• Tempó: Lassítson a beszéd tempóján. Egy-egy mondat után tartson szünetet. Egy demens betegnek általában időre van szüksége, míg felfogja a hallottakat.

5. Távolságtartás

Mindenkinek van egy személyes tere, amit a demens beteg is érzékel. Általában a karnyújtásnyi távolság a megfelelő.

• Közelség: A gyengéd érintés (kar megérintése) segíthet a figyelem felkeltésében. Természetesen csak akkor, ha a demenciával élő beteg nem ingerült!
• Biztonság: Ha a beteg dühös, tartson távolságot.

6. A megjelenés pszichológiája

Bár elsőre mellékesnek tűnik a ruha, a külső megjelenésünkkel is kommunikálunk.

Külső megjelenés

A külső megjelenés a ruhát jelenti. Ami biztosan nem építi a bizalmat a rikítóan, színes, vagy nagyon mintás ruha. A csiricsáré, élénk színű, mintás öltözet rendezetlensége, összevisszasága nyugtalanságot, ingerültséget kelthet a betegben.

Az öltözet lehetőleg legyen egyszerű, visszafogott és „letisztult színvilágú”.

• Ruházat: Egy egyszerű, pasztellszínű felső segít, hogy a beteg az Ön arcára és mondanivalójára tudjon koncentrálni.

2.Ábra: Ezek a külső és nonverbális jelek a legmegnyugtatóbbak egy demens  beteg számára.

Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?

Tudatosítsa a nonverbális jeleket, mielőtt bemegy demens szerettéhez.

1. Mielőtt megszólalna (Belső ráhangolódás)

• Vegyen egy mély levegőt: Ne vigye be a feszültséget a szobába.
• Lassítson: Minden mozdulata legyen fele olyan gyors, mint általában.
• Zárja ki a zajt: Kapcsolja ki a tévét, rádiót, hogy csak Önre figyeljen.

2. A szemkontaktus és az arc (Mimika)

• Legyen vele egy magasságba: Ne beszéljen fölülről! Üljön le mellé, vagy guggoljon le.
• Keresse a tekintetét: Várja meg, amíg Önre néz, mielőtt beszélgetnek.
• Az "Alap-mosoly": Legyen egy kicsi természetes derű, még akkor is, ha éppen nehéz feladat előtt áll.

3. A hang ereje

• Hang: megnyugtató, kedves
• Tartson szünetet: Minden mondat után várjon egy kicsit, mielőtt folytatná.

4. Tenyerek, távolság

• Tenyerek: Látható, nyitott tenyér.
• Személyes tér: Maradjon karnyújtásnyi távolságra.

5. Megjelenés

• Egyszerű ruházat: Lehetőleg ne legyenek vibráló minták, vagy túl élénk színek.

 Ha még többet szeretne tudni arról, hogyan tudja jobban elfogadni a gondozónőt egy demens beteg, akkor itt még több információt talál erről a témáról:Hogyan fogadja el egy demens beteg a gondozónőt?

Mit NE tegyünk? – Tiltólistás nonverbális jelek

A demens betegek rendkívül érzékenyek a negatív kisugárzásra. Az alábbi jelek nem tudatosak és azonnali feszültséget okozhatnak:

1. A dominancia jelei (Fenyegető érzést kelt)

• „Tornyosulás”: Ha a beteg felett áll, miközben ő ül.
• Kapkodás, hadonászás: Ingerültté teszi őt.
• Csípőre tett kéz: Ez a testtartás dominanciát sugároz.

2. A türelmetlenség jelei (Szorongáskeltés)

• Óranézegetés: Ha beszélgetés közben Ön az óráját, vagy a telefonját nézi, a beteg azt érzi, hogy "teher".
• Szemforgatás: Még ha nem is neki szánja, csak magában sóhajt egyet és felnéz az égre, ő ezt elutasításként éli meg.
• Dobolás az ujjakkal: A ritmikus, ideges kopogás az asztalon, vagy a láb rázása belső feszültséget közvetít, amit a beteg átvesz.

3. A bezárkózás jelei (Bizalomvesztés)

• Karba font kezek: Ez egy klasszikus védelmi póz. Azt üzeni: "nem vagyok nyitott feléd", vagy "elutasítom, amit mondasz".
• Elforduló törzs: Ha beszélgetés közben Ön a kijárat felé fordul, azt közvetíti, hogy valójában már menni akar.

Hogyan javítsa ki téves nonverbális jeleit azonnal?

Ha észreveszi magán a fenti jelek valamelyikét, egyszerűen korrigálja:

1. Engedje le a kezét: Ha karba tette a kezét, csak engedje le az oldala mellé.
2. Lazuljon el, ha feszült: Ha érzi, hogy feszült, fújja ki a levegőt (és a feszültséget).
3. Váltson pozíciót: Ha rájön, hogy felette áll, egyszerűen húzzon oda egy széket.

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció jelentősége

Ha Ön nyugodt, valamint nonverbális kommunikációja is kedves, barátságos, akkor a demenciával élő beteg is nagyobb eséllyel lesz nyugodt, és így könnyebb lesz őt gondozni, vele együtt élni.

A demens gondozás során fontos a kommunikációs gátak feloldása. Amikor a szavak már nem érnek célba, a nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció lesz az a híd, amely összeköti a hozzátartozót és a beteget.

Ha megtanulja tudatosítani és irányítani a nonverbális jelzéseit ( a mosolyt, a tekintetet, a hang tónusát és a mozdulatokat), egy olyan biztonságos burkot vonunk a beteg köré, amelyben csökken a félelme és ezzel együtt a szorongása is. A nonverbális jelek tudatos használata nem csupán technika, hanem a szeretet és a tisztelet legmagasabb szintű kifejezése is.

 Fontos!

 A weboldalon és a cikkben megjelenő információk és tanácsok kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi diagnózisnak, sem egyéni terápiás javaslatnak.

A weboldal üzemeltetője/szerzője semmilyen felelősséget nem vállal az információk felhasználásából eredő esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, egészségügyi problémákért vagy félreértésekért. Mindenki saját felelősségére alkalmazza a leírtakat. Bármilyen életmódbeli változtatás vagy kiegészítő terápia alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával.”

Források:

• Együtt a demenciával (demencia.hu)
• Pécsi Tudomány Egyetem- Nonverbális kommunikáció
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger- Az arckifejezések, a mimika

A szerzőről

Szatmári Zsuzsa – demencia gondozó, mentálhigiénés asszisztens

Több mint 12 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem demenciával élő betegek és idősek gondozásában. Célom, hogy a demenciával kapcsolatos ismereteket érthető, a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati tanácsokká fordítsam le, segítve ezzel a családok együttélését a betegséggel. Számos szakmai könyv szerzőjeként Gyakorlati Útmutató demens betegek gondozásához és népszerű Facebook-oldalam alapítójaként célom, hogy érthető és főleg használható útmutatást nyújtsak mindazoknak, akik demenciával élő szeretteikről gondoskodnak.